Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?
2019. március 20-án rendezték az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve" szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumát „Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében a kimagaslóan magas érdeklődői létszámot méltatva hangsúlyozta, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is erősen foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az agrártársadalmat. A lótenyésztés és a lovassport költséges tevékenység, jelentős beruházást igényel. Ahol nincs komoly szakmai, szellemi, pénzügyi és kutatási háttér, remény sincs a fenntarthatóságra. Dr. Gyuricza Csaba szerint ezért fontos, hogy Közép-Európa legnagyobb agrárkutató intézethálózata a mezőgazdaság teljes szegmensét képes támogatni, az alkalmazott kutatástól a technológiai fejlesztésen át a gyakorlati tanácsadásig. Ebben a munkában a lovas ágazatnak fontos szerep jut, az ezt segítő gyakorlati agrárkutatás életre keltése pedig kiemelt fontossággal bír Herceghalomban.
Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a magyar lótenyésztés időszerű kérdéseiről beszélt. A magyar lótenyésztés történelmünk, mezőgazdasági kultúránk és az országimázs szerves része, amely hagyományokban bővelkedő, tradicionális értékekkel rendelkezik. Az állam feladata ma az állami ménesek fenntartása, a régi magyar lófajták megőrzése, a központi információs adatbázis üzemeltetése, a minőségi lótenyésztést ösztönző támogatások és az ágazat érdekeit védő jogszabályi környezet megteremtése. Részletesen kitért a lótenyésztő ágazatot érintő támogatási rendszerekre és az Európai Uniós agrárpolitika 2020 után életbe lépő irányelveinek magyar agráriumra gyakorolt hatásaira. Előadása végén az Agrárminisztérium állattenyésztés, így a lótenyésztés fejlesztését célzó terveit ismertette.
Harmadik előadóként Dallos Gyula miniszteri biztos a Kincsem Nemzeti Lovas Pogram megálmodójaként a program nemzetgazdasági és kulturális jelentőségéről tartott beszámolót. A szerteágazó és sokrétű keretprogram célja az összes, Magyarországon folyó lovakkal- és lovas beruházással kapcsolatos tevékenység irányítása, koordinálása, felügyelete és a közjó szolgálata. A 2012-ben életre hívott program 7 fő alappilléren nyugszik: 1.) Lótenyésztés, amely minden lovas tevékenység alfája és omegája, 2.) Gyermekek bevonása a lovaskultúrába és lovasoktatásba – testnevelés, koordináció fejlesztés és nemzeti értékek átadása az utódnemzedék számára a sporton keresztül, 3.) Ló – és lovassport jelentősége, a honi lótenyésztés fényének emelése, 4.) Lovas infrastruktúra fejlesztése: a vidék népességmegtartó erejének növelése, 5.) Huszár - és katonai hagyományőrzés, mint hungarikum, 6.) Lovas turizmus, 7.) Terápiás lovaglás.
A tudományos tanácskozás Dr. Pataki Balázs c. egyetemi docens, szaktanácsadó (NAIK ÁTHK) „Lótenyésztési kutatások Herceghalomban” című előadásával folytatódott. Az Állattenyésztési Kutatóintézet 1949-ben történt alapítása óta a Lótenyésztési osztály majd csoport munkája három időszakot ölelt át. Alapításkor az Intézethez négy, majd később öt tangazdaság tartozott. Az osztály első vezetője Hámori Dezső volt, az osztályon – hosszabb-rövidebb ideig-- összesen 14 munkatárs dolgozott. A fő kutatási célkitűzés a háború során elpusztult lóállomány regenerálása volt a népgazdaság szükségleteihez igazítva, amely több kutatási területet érintett (tenyésztés, törzskönyvezés, edzett tartásmód, takarmányozás, teljesítmény vizsgálatok és szaporodásbiológia). Ennek az időszaknak az eredménye többek között a magyar ügetőfélvér és a magyar hidegvérű lófajta kitenyésztése, a lótenyésztés és törzskönyvezés standardjának és a munkakészség- és teljesítmény-vizsgálatok módszertanának kidolgozása.
1957-ben a Lótenyésztési osztály majd később csoport vezetését Ócsag Imre vette át és igazgatta 27 éven keresztül. Ehhez az időszakhoz köthető többek között a tolnatamási félvér tájfajta regenerálása, a muraközi fajta kitenyésztése, a nóniusz fajta modernizálása, gazdasági lófajtáink ivadékvizsgálata, a versenylótenyésztés több vívmánya, takarmányozási és etológiai kutatások, a ló mesterséges termékenyítés újbóli meghonosítása és a ménsperma mélyhűtések elindítása. Az igen termelékeny időszakban számos publikáció született és rendszeresek voltak a lótenyésztéssel kapcsolatos ankétok.
1984-ben a kutatócsoport vezetését Pataki Balázs vette át. Kiemelt kutatási téma volt történelmi fajtáink megőrzése, a különféle genotípusok eredményessége a lovassportban, a húshasznú csikónevelési program, a küllemi bírálati rendszer korszerűsítése és a lovak tartása, takarmányozása, elhelyezése kisgazdaságokban. Jelentős volt a korszak szakirodalmi és oktatási tevékenysége. A munkatársak létszáma a 90-es évek vége felé jelentősen lecsökkent, majd a kutatócsoport 1999-ben megszűnt.
Az Intézet újjászervezését és vezetésváltását követően felmerült a lótenyésztési kutatások újraindításának szükségessége. A kutatóintézetben újra szaporodásbiológiai, majd genetikai kutatások kezdődtek. 2018-ban a lótenyésztés és a kutatás összehangolását célzó egyeztető fórumokat szerveztek az állami ménesek, a lótenyésztésben érdekelt nemzeti parkok és a NAIK ÁTHK képviselőinek részvételével. Hat, méneslátogatással és szakmai előadásokkal egybekötött rendezvény került lebonyolításra. A fórumokon elhangzott előadások összefoglalóját egy kiadvány keretében a konferencián részt vevők kézhez kapták. Továbbra is igény mutatkozik a közös munkára lótenyésztési, kutatási és oktatási területen, így a résztvevő ménesek, nemzeti park képviselők és NAIK ÁTHK intézetigazgató által Együttműködési Szándéknyilatkozat került aláírásra.
Prof. Dr. Husvéth Ferenc (egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar) és Dr. Rózsa László (igazgató, NAIK-ÁTHK) közös előadásában Professzor úr a verseny és sportlovak kiemelkedő teljesítményét megalapozó néhány élettani jellemzőről beszélt. A négy kulcsfontosságú élettani tényező, amely a lovat kiváló atlétává teszi: a különleges vázizom szerkezet, kiemelkedő szívteljesítmény és vérkeringés, hatékony gázcsere és a test hűtése különleges verejtékezéssel. Bemutatta többek között a különböző izomrost-típusok megoszlását eltérő fajtájú és használatú lovakban, illetve a kor és az ivar függvényében. Szólt a ló szív- és légzési teljesítményének sajátosságairól, a szívméret és a teljesítmény összefüggéséről.
A tudományos program Dr. Németh Csaba c. egyetemi docens (ügyvezető, Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete) „A típus szerepe a sportlótenyésztésben” című előadásával folytatódott. Az évszázadok során folytatott szelekció nemcsak különböző fajtákat, de különböző típusú lovakat eredményezett, amelyeknek alapvető alkati tulajdonságaik eltérőek. Fontos küllemi különbségek mutatkoznak a versenytáv függvényében az angol telivér lófajtában, illetve egyes szakágakban versenyző lófajták között. A típusok és alkatok úgy tűnik egységesebbek a díjlovas és díjugró szakág lovain belül, mint az egyes fajtákon belül, hiszen a mozgásforma, a különböző teljesítmény igény alapvetően meghatározza az alkati adottságot, amellyel a speciális mozgástípus kivitelezése a leghatékonyabb.
Dr. Kútvölgyi Gabriella (tudományos főmunkatárs, NAIK-ÁTHK) a „Kihívások a ló szaporodásbiológiában” című előadásában kiemelte, hogy a ló szaporodásbiológiai diagnosztika, a spermafagyasztási technológiák és az embriológia területén óriási fejlődés tapasztalható az elmúlt húsz évben. A rutin szaporodásbiológiai munkák, mint a ciklusdiagnosztika, inszeminálás, vemhesség vizsgálat csak gyakorlat és műszer kérdése ma már. A mélyhűtött spermás termékenyítés eredményessége a mély intrauterin inszeminálás bevezetésével sokat javult, viszont mind a mai napig nem nélkülözheti a kanca intenzív szaporodásbiológiai menedzsmentjét. Az igazi kihívás ma már inkább egyedek szintjén jelentkezik, a termékenységi zavarok okainak diagnosztizálásában és megoldásában mindkét nem esetén. Szó esett többek között a kancák utóbbi évtizedben gyakoribbá vált ovulációs rendellenességeiről, a biofilm szerepéről a szubklinikai endometritisek során, a mének komplex andrológiai vizsgálatáról. Az embrió-átültetés ma már nem kihívás, annál inkább a ló in vitro embrióprodukció, hiszen a sikerességi ráta még igen alacsony, ennek ellenére számos előnnyel szolgál a hagyományos embriómosás-embriótranszferrel szemben, így az igény folyamatosan nő és intenzív kutatás folyik a területen. Az ÁTHK-ban idén felállításra kerülő embriológiai laboratóriumban, a tervek szerint ló in vitro embrióprodukciós munkákat is folytatnak majd.
Tóthné Dr. Maros Katalin (etológus, egyetemi docens, SZIE) a lovak rendellenes viselkedésformáiról tartott előadást. Bemutatta a leggyakrabban megjelenő ún. sztereotíp (ismétlődő) viselkedéseket, majd ismertette a kialakulásuk hátterében álló esetleges okokat és befolyásoló tényezőket. Szólt a lehetséges kivédési lehetőségekről, de mint kihangsúlyozta, a legjobb megoldás a megelőzés. Minél természetesebb egy ló tartása, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy karórágó, levegőnyelő vagy éppen szitáló lesz. A modern lótartás egyik legnagyobb kihívása a korszerű, egyedre szabott takarmányozás. A precíziós állattartási technikák ma már a lótartásban is rengeteg segítséget tudnak nyújtani a munkaerőhiánnyal küszködő állattartóknak. Az Aktív Istálló egy olyan alternatíva lehet a lovak jólétére is hangsúlyt helyező lótartóknak, amelyben a természetszerű lótartás (szabadban, csoportban) és az egyed igényeihez igazodó takarmányozás együttesen van jelen. Az előadás során ennek, a Németországban már komoly hagyományokkal rendelkező tartásmódnak az alapelveivel is megismerkedhetett a hallgatóság.
A Tudományos Konferencia során elhangzott előadások megtekinthetők a NAIK ÁTHK honlapján az alábbi linkekre kattintva:
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020 év végén a NAIK ÁTHK-ban a szükséges engedélyeztetési és nyilvántartásba vételi folyamat elvégzésével kialakítottuk a kutatóközpont keretén belül működő Haszonállat Asszisztált Reprodukciós Központot, ami az egyetemi integráció során a MATE egységeként fog működni. A központ magában foglalja a kiskérődző, ló és sertés mesterséges termékenyítő állomást, a kiskérődző, ló, szarvasmarha, sertés embrióátültető központot és a hozzájuk szervesen kapcsolódó laboratóriumokat (haszonállat embriológiai laboratórium, spermatológiai laboratórium, citogenetikai laboratórium, géndepó)