ÁTHK - Állattenyésztési Osztály - Ökológiai és Tartástechnológiai Kutatócsoport
Kutatási terület
A NAIK ÁTHK jogelőd intézményében, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben a tenyésztési és tartástechnológiai osztályokon az 1990-es évekig a gazdasági haszonállatok környezeti hatásokra adott reakcióit vizsgáltuk. Az akkori fő kutatási területek az állathigiénia (elsősorban a hőszabályozás és az istállóklíma), a tartástechnológia, és az etológia voltak.
Az állattartás környezeti hatásaival kapcsolatos interdiszciplináris kutatásokat 1992 óta folytatunk. A munka a Szarvasmarha-tenyésztési Osztályon (a zürichi ETH-val és a liebefeld-berni FAC-kal együttműködésben) és a Takarmányozási Főosztály egyes kutatócsoportjaiban kezdődött. Az önálló Ökológiai-környezetvédelmi Kutatócsoportot 2006-ban hoztuk létre.
A csoport fő kutatási területe
- Az állattenyésztés okozta környezeti terhelés (elsősorban a levegőszennyezés, ammónia- és üvegházgáz-emissziók) kvantifikálása és csökkentési lehetőségeinek vizsgálata
- A környezet- és állatbarát állattartási technológiák lehetőségeinek vizsgálata a haszonállat-tartásban
- Az állattenyésztés melléktermékeinek, elsősorban almos és hígtrágyának talajra, növényre és a teljes termelési ciklusra kifejtett hatásának vizsgálata
Kutatási témák
- Hígtrágyás és mélyalmos sertéstartási rendszerek környezeti terhelésének vizsgálata üzemi szintű teljes ciklus becsléssel (LCA - Life Cycle Assessment)
- Az országos ÜHG (CH4, N2O) és ammónia (NH3) emissziós leltárak számításait megalapozó tartástechnológiai és trágyakezelési adatbázis kidolgozása a sertéságazatban
Hígtrágyás és mélyalmos sertéstartási rendszerek környezeti terhelésének vizsgálata üzemi szintű teljes ciklus becsléssel (LCA - Life Cycle Assessment)
Cél: technológiai és takarmányozási alapadatok kidolgozása az LCA-számításokhoz. A sertéstelepen keletkező legfontosabb környezetterhelő faktorok meghatározása különböző tartási, termelési paraméterek mellett. A sertéstelep környezetében, a trágya kijuttatása után keletkező legfontosabb környezetterhelő faktorok meghatározása.
Az országos ÜHG (CH4, N2O) és ammónia (NH3) emissziós leltárak számításait megalapozó tartástechnológiai és trágyakezelési adatbázis kidolgozása a sertéságazatban
Cél: a sertéstenyésztésre irányuló olyan vizsgálati módszer, adatgyűjtés és feldolgozás kifejlesztése, amely lehetővé teszi rendszeresen frissíthető tartástechnológiai és trágyakezelési adatbázis létrehozását és fenntartását.
Munkatársak
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020 év végén a NAIK ÁTHK-ban a szükséges engedélyeztetési és nyilvántartásba vételi folyamat elvégzésével kialakítottuk a kutatóközpont keretén belül működő Haszonállat Asszisztált Reprodukciós Központot, ami az egyetemi integráció során a MATE egységeként fog működni. A központ magában foglalja a kiskérődző, ló és sertés mesterséges termékenyítő állomást, a kiskérődző, ló, szarvasmarha, sertés embrióátültető központot és a hozzájuk szervesen kapcsolódó laboratóriumokat (haszonállat embriológiai laboratórium, spermatológiai laboratórium, citogenetikai laboratórium, géndepó)